NEPÁL
Ország: Nepáli Szövetségi Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Terület (km2): 147.181
Lakosság száma: 29.390.000 (2016-os becslés)
Főváros: Katmandu
Nepál az egyetlen ország a földön, melynek zászlaja nem négyszög alakú. Eredeti formájában két zászlóból állt, melyek a XIX. században váltak eggyé.
Általános kapcsolatok
Államforma: szövetségi parlamentáris köztársaság
Diplomáciai kapcsolatok szintje: nagyköveti
Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja: 1961. január 15.
Politikai kapcsolatok
Magas szintű látogatások
- 1967 – Mahendra király
- 1968 – Birendra trónörökös
- 1969 – G.B. Raj Bandhari külügyminiszter
- 1971 – Mahendra király
Magas szintű találkozók
2017. február 28-án Szijjártó Péter és Prakash Sharman Mahat akkori nepáli külügyminiszter megbeszéléseket folytatott a genfi EJT ülés margóján
ORSZÁGISMERTETŐ
Földrajzi jellemzők
Területe 147.181 négyzetkilométer, ebből 75% hegyvidék. Északon húzódik a Himalája, legmagasabb csúcsa a Csomolungma/Mount Everest. Az ország legdélibb része a Terai fennsík (legalacsonyabb pontja a tengerszint felett 70 m), mely a monszun idején gyakran árterületté válik. Az éghajlat a domborzati viszonyoknak megfelelően igen változó, öt éghajlati zónára osztható, nagyjából a tengerszint feletti magasság szerint. A szubtrópusi övezet 1200 méter alatt fekszik, a mérsékelt övezet 1200 és 2400 méter között, a hideg övezet 2400 és 3600 méter között. 3600 és 4400 méter között magashegyi az éghajlat, 4400 méter felett az örök hó birodalma található. Nepálban öt évszak tapasztalható: nyár, monszun, ősz, tél, tavasz. A Himalája blokkolja télen a Közép-Ázsia felől fújó hideg szeleket, egyúttal a monszunszelek északi határát képezi.
Rövid történelmi áttekintés
Területén az ókorban és a középkorban kisebb fejedelemségek voltak. A XVIII. században alakult ki az egységes nepáli királyság, mely hamarosan Kína fennhatósága alá került. A XIX. században a Brit Kelet-indiai Társaság fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra. 1846-ban a Rana család az angolok segítségével megszerezte a hatalmat. Az angol gyarmatosítókat kiszolgáló dinasztia ellen a XX. század elején nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki, ennek hatására 1923-ban Anglia formálisan elismerte Nepál függetlenségét, továbbra is fenntartva azonban az un. különleges kapcsolatokat.
1951-ben népfelkelés döntötte meg a Rana-dinasztia hatalmát. 1959-ben fogadták el Nepál első alkotmányát, s ezzel létrejött az alkotmányos monarchia. 1960-ban Mahendra király feloszlatta a parlamentet, s átvette az ország közvetlen irányítását. A bevezetett un. „pancsajat” rendszer (részben választott, részben a király által kinevezett képviselőkből álló tanácsok) célja a pártok nélküli demokrácia megteremtése, ill. annak megakadályozása volt, hogy bármilyen uralkodó-ellenes hatalmi központ alakulhasson ki. Az 1990-ben elfogadott új alkotmánnyal tértek vissza Nepálban a többpárti demokráciára. 1996-ban a Nepáli Kommunista Párt (Maosták) harcot indítottak azzal a céllal, hogy a király parlamenti rendszerét szocialista népköztársaság váltsa fel. Ez vezetett a hosszú nepáli polgárháborúhoz, amelynek több mint 12 000 halottja volt. 2007 decemberében a parlament a királyság megszüntetéséről és a köztársaság kikiáltásáról döntött. A 2008. április 10-én megtartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról kiírt választást a maoisták nyerték meg, egyik szárnyuk (CPN-Maoist Centre) azóta is a kormánykoalíció tagja.
Politikai berendezkedés
Szövetségi parlamentáris köztársaság (Federal Democratic Republic of Nepal). Az államfő Bidhya Devi Bhandari. A kormányfő Sher Bahadur Deuba (National Congress párt), akit a 2017. június 6-i – formális – parlamenti szavazáson választottak meg. Negyedszer tölti be ezt a pozíciót, ő Nepál 40. miniszterelnöke.
A 2015-ben elfogadott új alkotmány alapján a parlament kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház a National Assembly 59 hellyel, az alsóház a House of Representatives 275 képviselői hellyel, amelyből 165-öt közvetlenül választanak. A következő parlamenti és tartományi választásokra 2017. november 26-án és december 7-én kerül sor. Az ellenzéki CPN (UML) választási koalíciót kötött a másik nagy, jelenleg kormánykoalícióban lévő kommunista párttal (CPN – Maoist (Centre), valamint a kis baloldali Naya Shakti Party-Nepal párttal.
Lakosság
Lakosságszám kb. 29 millió 390 ezer fő. Az ország lakosságának 12,8%-a cshetri, 12,7%-a hill-bahun, 7,1%-a magar, 6,8%-a tharu, 5,6%-a tamang, 5,5%-a newar és 3,9%-a yadav. Ezen kívül gurungok és serpák is élnek itt.
A lakosság 44%-ának a nepáli az anyanyelve. Fontosabb nyelvek: Maithili (12,4%), Bhojpuri (7,6%), Tharu (5,9%) és Magar (3,4%). A lakosság 81%-a hindu. A születéskor várható átlagos élettartam 71 év. Az írástudók aránya 63,9 %.
Kultúra, sajtó
3 állami tulajdonban lévő tévécsatorna és 25 többé-kevésbé rendszeresen működő magán tévécsatorna. Internet használók aránya kb. 20 százalék.
Közlekedés
Úthálózata gyenge, rossz minőségű. Gyakori az üzemanyaghiány. A belföldi légiközlekedés megbízhatatlan, a repülőgépek kevéssé biztonságosak.
Fegyveres erők
Önkéntes. 2016-ban a GDP 1,52 százalékát költötték katonai vonatkozású kiadásokra. A Nepáli Hadsereg a mai formájában (a maoista felkelők „beolvasztásával”) 2012-ben alakult. Az ENSZ békefenntartó műveletek egyik legnagyobb hozzájárulója.
Gazdaság
Nepálban hosszú ideje állandósult belpolitikai válság van, ami az elmúlt évek hullámzó gazdasági teljesítményén is visszaköszön (a Világbank adatai alapján a gazdaság növekedése 2016-ban 0,4%, 2017-ben 8,9%, 2018-ban 7,6%, 2019-ben 6,5%, 2020-ban -2,1% volt). A belpolitikai környezet mellett az elmúlt évben természetesen a koronavírus járvány következtében bevezetett járványügyi korlátozások is szignifikánsan meghatározták az ország gazdasági növekedését.
A még 2015-ben az országot sújtó pusztító erejű földrengés komolyan visszavetette ország fejlődését. Az infrastruktúrában keletkezett óriási pusztítást mind a mai napig nem sikerült teljes körűen helyreállítani. A 29 millió lakosú Nepál továbbra is a világ egyik legszegényebb állama, az egy főre jutó GDP nominális értéke ugyan emelkedett (2019-ben 1.195 dollár), azonban a lakosság negyede továbbra is a mélyszegénységi küszöb alatt él.
A hagyományos agrárországokra jellemzően a GDP közel egyharmada származik a mezőgazdaságból, miközben népesség megközelítőleg 70%-át ez a szektor foglalkoztatja. Az ipar részaránya elenyésző, az is többnyire a mezőgazdasággal összefüggő, kezdetleges feldolgozó ipar. Az elmúlt években megindult erőmű- beruházásoknak köszönhetően emelkedik az építőipar teljesítménye is és a beruházások befejezésével vélhetően nagyobb lesz az energetika aránya is. Jól mutatja a nepáli gazdaság szerkezetének torzultságát, hogy közel tíz éve folyamatosan a GDP 25%-a körül mozog a külföldön – zömében Indiában – dolgozó nepáliak hazautalásaiból származó bevétel, és hozzávetőlegesen ugyanennyi a külföldi hitelek és segélyek volumene.
A nepáli külkereskedelem 2020-ban is ismét szélsőségesen deficites volt, ami annak tudható be, hogy szinte kizárólag nyersanyagot képes előállítani és szinte minden egyéb ipari terméket, a szénhidrogéneket, de még az elektromos áramot is importálni kénytelen (óriási vízenergia-potenciálja ellenére). Ezen felül a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt az egészségügyi szektor behozatala is jelentősen növekedett.
Összeségében elmondható, hogy a komoly az amúgy is problémákkal küzdő nepáli gazdaságot még rosszabb helyzetbe hozta a Covid-19 világjárvány, és szakmai szervezetek értékelése szerint a pandémia (és annak negatív gazdasági hatásai) Nepál esetében fogja az egyik legnagyobb gazdasági visszaesést generálni hosszútávon az ázsiai régióban.
