ea6536bb82667dca4b7d45bfab18bb79b7e60fdf   

 

e112e03fe6b539b251a8f76f232fefc8e470a42c

BANGLADES

Ország: Bangladesi Népi Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Terület (km2): 148.460
Lakosság száma: 157.826.000 (2016-os becslés)
Főváros: Dakka

Általános kapcsolatok

Államforma: parlamentáris köztársaság
Államfő: Abdul Hamid
Kormányfő: Sheikh Hasina Wazed
Külügyminiszter: Abul Hassan Mahmud Ali

Diplomáciai kapcsolatok szintje: nagyköveti
Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja: 1972. január 29.
Dakkában 1973-ban létesítettünk nagykövetséget, melynek működését 1997 óta szüneteltetjük.

Politikai kapcsolatok

Fontosabb egyezmények

  • 1972 Kereskedelmi Egyezmény
  • 1973 Műszaki-tudományos Együttműködési Egyezmény
  • 1982 Kulturális és Tudományos Együttműködési Egyezmény
  • 2016 Vízgazdálkodási Együttműködési Megállapodás
  • 2016 Megállapodás a Külügyminisztériumok közötti konzultációkról
  • 2016 Mezőgazdasági Együttműködési Megállapodás
  • 2017 Oktatási együttműködési Megállapodás
  • 2016 Együttműködési Megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Bangladesi Kereskedelmi és Iparkamara között

Magas szintű látogatások

  • 1972 – M.R. Siddiqi kereskedelmi miniszter
  • 1972 – Abdus Samad Azad külügyminiszter
  • 1997 – dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke
  • 1999 – Muhammad Noor Uddin Khan tudomány- és technológiaügyi miniszter
  • 2000 – Abdus Samad Azad külügyminiszter
  • 2016 – Sheikh Hasina miniszterelnök
  • 2020 - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

ORSZÁGISMERTETŐ

Földrajzi jellemzők
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területe 148.460 négyzetkilométer. Nevének jelentése "bengáli ország". A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amelynek déli részét a Gangesz és Brahmaputra folyók hatalmas, mocsaras deltája alkotja. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 (egy) métert emelkedne. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter. Éghajlata trópusi. Az enyhe tél októbertől márciusig tart, a forró, párás nyár márciustól júniusig. A meleg és esős monszun évszak júniustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban. Majd minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, szökőár.

Rövid történelmi, politikai áttekintés
A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre nyúlnak vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. Az iszlám a 12. században jelent meg szufita misszionáriusok által, majd a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett. Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül aBrit Kelet-indiai Társaság 1757-ben ellenőrzése alá vonta. India 1947-es függetlenné válásakor Bengáliát vallási alapon osztották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült mint Kelet-Pakisztán, a fővárosa Dakka lett.

A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni központi kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-es megerősödése volt az első jele a Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Kelet-Pakisztán gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Awami League adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának és ez az India által is támogatott Mudzsibur Rahman (a jelenlegi miniszterelnök édesapja) által vezetett mozgalom vívta ki az ország függetlenségét, 1971-ben.

Politikai berendezkedés
Az 1971-es függetlenség után Banglades parlamentáris köztársaság lett. 2008 óta az Awami League van hatalmon, a kormány feje a miniszterelnök, Sheikh Hasina asszony. Az államfő Abdul Hamid köztársasági elnök. A parlament (House of the Nation) egykamarás, 350 képviselői hellyel, amiből 300-an közvetlenül kerülnek megválasztásra. A következő parlamenti választásokra 2019 januárjában kerül sor. A fő ellenzéki párt a Bangladesh Nationalist Party, Khaleda Zia korábbi miniszterelnök asszony vezetésével.

Népesség, nyelv, vallás
Az ország teljes népessége 157,826 millió fő, ezzel a Föld hetedik legnépesebb országa, ami óriási népsűrűséget jelent. A népesség 35,8 százaléka él városokban. Az országban a hivatalos nyelv a bengáli, beszélt nyelv még az angol. A lakosság 98%-a bengáli, 1%-a bihari, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 89%-a muszlim, 10%-a hindu, 1%-a pedig buddhista és egyéb, például keresztény. A születéskor várható átlagos élettartam 73,4 év. Írástudók aránya 72,8 százalék.

Kultúra, sajtó
Internethasználók aránya 18,2 százalék. Az állami tulajdonú Bangladesh Television 1 tévéállomást, 3 központi és 10 helyi rádióállomást működtet. 8 magán műholdas csatorna érhető el. A kormányzó erők a közvéleményt is jelentős mértékben uralják, kevés teret hagyva az eltérő véleményeknek. Gyakoriak a szabadgondolkodók, bloggerek, újságírók, akadémikusok, kiadók ellen elkövetett merényletek.

Közlekedés
A bangladesi úthálózat szegényes, általában rosszul karbantartott, nem ajánlatos az országban vezetni. A vasúthálózat kiterjedt ugyan, de rendkívül elavult, gyakoriak a balesetek. A hajóközlekedés Banglades folyóin, ill. tengerein általában túlzsúfolt, elavult hajókon valósul meg, elterjedt a kalózkodás is.

Fegyveres erők
2016-ban a GDP 1,44 százalékát fordították katonai kiadásokra. A korábban nagy szerepet játszó hadsereg átalakult és ma gyakorlatilag vállalkozásként működik. Kihasználva a rendelkezésére álló erőforrásokat, hoteleket, építő cégeket működtet. Külön „üzletág” a részvétel az ENSZ békemissziókban, ahol mintegy 10 ezer bangladesi katona teljesít szolgálatot

Gazdaság
A korábbi állandó politikai instabilitás, amely megnehezítette a kormányzat gazdaságfejlesztési programjainak kiteljesítését és elért részeredményeinek konszolidálását, az elmúlt években – javarészt a kormányzópárt politikájának köszönhetően – jelentősen enyhült. A gazdaságot azonban változatlanul súlyos kihívásként terheli a laza pénzügyi fegyelem és a széleskörű korrupció. Banglades gazdasági nehézségei és nemzetközi összehasonlításban is jelentős elmaradottságának leküzdéséhez továbbra is számottevő külső erőforrásokra és segélyekre utalt.

Ugyanakkor a bangladesi gazdaság 2008 óta átlagban 6,3%-kal nőtt és már az azt megelőző 10 évben is 6% feletti volt a GDP gyarapodása. A növekedés trendvonala is folyamatosan emelkedett egészen a koronavírus-járvány megjelenéséig. Elemzések alapján a bangladesi gazdaságnak legalább három évébe fog kerülni a járvány előtti növekedési újbóli elérése. A tavalyi évben a járványügyi intézkedések következtében kiesett termelés értéke meghaladta a 10,03 milliárd USD-t.

A legutóbbi pénzügyi évben a növekedés 5,2%-ot mutatott (amely a pandémia ellenére is pozitív!). Az ország GDP-jének több mint fele a szolgáltató szektorban keletkezik, de a lakosság közel fele most is a mezőgazdaságból él, melynek legfontosabb terménye a rizs. További fontos termények: juta, búza, tea, cukornád. Az infláció a korábbi 5,5 %-ról 5,7%-ra nőtt.

Az ország legnagyobb exportpiacai: az USA, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország. Az export 85%-át ruházati termékek adják, a termékexport többi része mezőgazdasági termények és feldolgozott élelmiszerek. Banglades exportbevételei 2020-ban 14,6%-kal estek vissza az elmúlt évhez képest, értéke USD 33,6 milliárdot mutatott, amely az elmúlt 5 év legalacsonyabb összege. A külkereskedelem alakulását erősen befolyásolta a szállítási költségek emelkedése is, a lecsökkent külkereskedelmi forgalom következtében kialakult konténer hiány ugyanis szignifikánsan növeli a fuvarozási költségeket. Banglades külkereskedelmének ráadásul több mint 90 százaléka tengeri útvonalon zajlik.

Import oldalon elsősorban gépek és berendezések, vegyipari alapanyagok, vas és acél, illetve textilek jelennek meg. Legnagyobb import beszállítói Kína, India, Malajzia, Dél-Korea és Japán.

A külföldön dolgozó munkások hazautalásainak összege a 2020-as évben is meghatározó tényező volt a bangladesi gazdaság számára - a külföldön dolgozó bangladesi vendégmunkások hazautalásai az elmúlt évben elérték az USD 21,74 milliárdot.