BANGLADES
Ország: Bangladesi Népi Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Terület (km2): 148.460
Lakosság száma: 169,8 millió (2022-es népszámlálási adat)
Főváros: Dakka 23,4 millió (2022-es népszámlálási adat; az ENSZ 2025-ös becslése alapján az agglomerációval együtt 33,6 millió fő)
Általános kapcsolatok
Államforma: parlamentáris köztársaság
Diplomáciai kapcsolatok szintje: nagyköveti
Diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja: 1972. január 29.
Dakkában 1973-ban létesítettünk nagykövetséget, melynek működését 1997 óta szüneteltetjük.
2022 óta üzemel a Dakkai Iroda az Újdelhi Nagykövetség irányítása alatt
Politikai kapcsolatok
Fontosabb egyezmények
1972 Kereskedelmi Egyezmény
1973 Műszaki-tudományos Együttműködési Egyezmény
1982 Kulturális és Tudományos Együttműködési Egyezmény
2016 Vízgazdálkodási Együttműködési Megállapodás
2016 Megállapodás a Külügyminisztériumok közötti konzultációkról
2016 Mezőgazdasági Együttműködési Megállapodás
2017 Oktatási együttműködési Megállapodás
2016 Együttműködési Megállapodás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Bangladesi Kereskedelmi és Iparkamara között
2020 Diplomáciai képzési együttműködés
2022 Diplomáciai oktatási csereprogram
2022 Nukleáris oktatási együttműködés
2024 Gazdasági Együttműködési Megállapodás
Magas szintű látogatások
1972 – M.R. Siddiqi kereskedelmi miniszter
1972 – Abdus Samad Azad külügyminiszter
1997 – dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke
1999 – Muhammad Noor Uddin Khan tudomány- és technológiaügyi miniszter
2000 – Abdus Samad Azad külügyminiszter
2016 – Sheikh Hasina miniszterelnök
2020 - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
2022 - A.K.Abdul Momen bangladesi külügyminiszter
ORSZÁGISMERTETŐ
Földrajzi jellemzők
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területe 148.460 négyzetkilométer. Nevének jelentése "bengáli ország". A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amelynek déli részét a Gangesz és Brahmaputra folyók hatalmas, mocsaras deltája alkotja. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 (egy) métert emelkedne. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter. Éghajlata trópusi, melyben hat évszak váltakozik: az enyhe tél december-januárban, a tavasz február-márciusban, a forró nyár április-májusban, a párás, esős monszun június-júliusban, a kora ősz augusztus-szeptemberben, valamint a késői ősz október-novemberben. Majd minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, szökőár.
Rövid történelmi, politikai áttekintés
A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre nyúlnak vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. Az iszlám a 12. században jelent meg szufita misszionáriusok által, majd a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett. Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság 1757-ben ellenőrzése alá vonta. India 1947-es függetlenné válásakor Bengáliát vallási alapon osztották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült mint Kelet-Pakisztán, a fővárosa Dakka lett.
A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni központi kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-es megerősödése volt az első jele a Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Kelet-Pakisztán gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Awami League adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának és ez az India által is támogatott Mudzsibur Rahman által vezetett mozgalom vívta ki az ország függetlenségét, 1971-ben.
Politikai berendezkedés
Az 1971-es függetlenség után Banglades parlamentáris köztársaság lett. Az államfőt a parlament választja meg. 2008 és 2024 között az Awami League volt hatalmon, a miniszterelnök Sheikh Hasina asszony volt (az 1975-ben meggyilkolt Sheikh Mudzsibur Rahman lánya). A parlament (Jatiya Sangsad) egykamarás, 350 képviselői hellyel, amiből 300-an közvetlenül kerülnek megválasztásra, 50 fő pedig női kvóta, amely a parlamentbe jutott pártok között arányosan kerül szétosztásra.
2024 augusztusában, a Júliusi Felkelés győzelmét követően Sheikh Hasina miniszterelnök elmenekült az országból, az Awami Liga kormányát eltávolították és a Parlamentet feloszlatták. Közel másfél éven keresztül Muhammad Yunus, Nobel-békedíjas közgazdász professzor vezetésével ideiglenes kormány vezette az országot, alkotmányos, gazdasági és politikai reformokat indítva el.
2026. február 12-én parlamenti választásokat tartottak, amelyen Bangladesi Nacionalista Párt (BNP) elsöprő többséggel nyert. Az elűzött Awami Liga működését már korábban felfüggesztették, a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében nem indulhatott a választásokon sem. A BNP 16 éves ellenzéki szerepkör után kétharmados parlamenti többség birtokában alakíthatott kormányt, a miniszterelnök Tarique Rahman (Khaleda Zia korábbi miniszterelnök, a BNP korábbi elnökének fia).
Népesség, nyelv, vallás
Az ország teljes népessége 169,8 millió fő (2022- es népszámlálás alapján; a 2024-es hivatalos becslés 173,5 millió, előrejelzés 2026 közepére: 177,8 millió), ezzel a Föld hetedik legnépesebb országa, ami óriási népsűrűséget (1.165 fő/km2) jelent. A népesség 37,4 százaléka él városokban (1988-ban ez 18% volt). Banglades népességére jellemző a gyors urbanizálódási folyamat, főként az ipari munkahelyek erőteljes koncentráltsága miatt.
Az országban a hivatalos nyelv a bengáli, beszélt nyelv még az angol. A lakosság 99%-a bengáli, 0,5%-a bihari, 0,5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 91%-a muszlim, 7,1%-a hindu, 1,1%-a pedig buddhista és egyéb, például keresztény. A születéskor várható átlagos élettartam 74,07 év, a medián életkor 26,3 év. Írástudók aránya 76,0 százalék.
Kultúra, sajtó
Internethasználók aránya 45,2 százalék. Az állami tulajdonú Bangladesh Television 1 tévéállomást, 3 központi és 10 helyi rádióállomást működtet. 8 magán műholdas csatorna érhető el. Az Awami Liga 16 éves kormányzására jellemző volt, hogy a kormányzó erők a közvéleményt is jelentős mértékben uraltják, kevés teret hagyva az eltérő véleményeknek. Gyakoriak voltak a szabadgondolkodók, bloggerek, újságírók, akadémikusok, kiadók ellen elkövetett merényletek is. A 2026 februárjában alakult új kormány ígéretei között szerepel a sajtó szabad működésének biztosítása.
Közlekedés
A bangladesi úthálózat szegényes, általában rosszul karbantartott, nem ajánlatos az országban vezetni. A vasúthálózat kiterjedt ugyan, de rendkívül elavult, gyakoriak a balesetek. A hajóközlekedés Banglades folyóin, ill. tengerein általában túlzsúfolt, elavult hajókon valósul meg, elterjedt a kalózkodás is. Az utóbbi években látványos közlekedési infrastruktúra fejlesztési projektek indultak: a főváros repülőterének új terminálja átadását 2026-ban tervezik, Chittagong nemzetközi repülőterét kibővítették; átadtak egy közel 1km hosszúságú multimodális vasúti/közúti hidat a Padma folyón; vasútépítés, vágányfelújítások és többnyomtávú átalakítás kezdődött több vonalon; a fővárosban magasépítésű gyorsforgalmi utak és metróvonalak építése kezdődött, melyeknek egy része már üzemel.
Fegyveres erők
2024/25-ben a GDP 0,94 százalékát fordították katonai kiadásokra. A korábban nagy szerepet játszó hadsereg átalakult és számos szektorban vállalkozásokat működtet. Kihasználva a rendelkezésére álló erőforrásokat, hoteleket, építő cégeket működtet. Külön „üzletág” a részvétel az ENSZ békemissziókban, ahol mintegy 10 ezer bangladesi katona teljesít szolgálatot
Gazdaság
A korábbi állandó politikai instabilitás, amely korábban megnehezítette a kormányzat gazdaságfejlesztési programjainak kiteljesítését és elért részeredményeinek konszolidálását, az Awami Liga kormányzásának 15 éve alatt jelentősen enyhült. A gazdaságot azonban változatlanul súlyos kihívásként terheli a laza pénzügyi fegyelem és a széleskörű korrupció. Banglades gazdasági nehézségei és nemzetközi összehasonlításban is jelentős elmaradottságának leküzdéséhez továbbra is számottevő külső erőforrásokra és segélyekre utalt.
Ugyanakkor a bangladesi gazdaság 2008 után következő 15 éves időszakban átlagban 6,3%-kal nőtt és a növekedés trendvonala is folyamatosan emelkedett egészen a koronavírus-járvány megjelenéséig. Banglades volt az egyetlen ország, amely a pandémia évében is pozitív (3,45%) gazdasági növekedést ért el, annak ellenére, hogy a járványügyi intézkedések következtében kiesett termelés értéke meghaladta a 10,03 milliárd USD-t. Bár a rákövetkező év adata a gazdaság gyors helyreállását ígérte, azonban A 2022-es gazdasági év óta a növekedés folyamatosan lassul, a 2024/25-ös évben csak 3,49%-ot ért el. Elemzések alapján a visszaesés elkerülhetetlen volt a legutóbbi 5 év során tartósan magas infláció és emiatt magas kamatok, a beruházások elmaradása, a restriktív monetáris politika és a gyengülő belföldi kereslet által kialakított környezetben.
A Hasina-kormány 2024-es bukása után felállított ideiglenes kormány az egyik elsődleges feladatául tűzte ki a bangladesi gazdaság valós helyzetének felmérését és bemutatását. Célul tűzte ki a tőkepiac és a bankszektor reformját, valamint a devizapiac stabilizálását, továbbá az előző 15 év során elszívott vagyon külföldről való visszaszerzését is.
Az ideiglenes kormány 2024. december végére elkészítette a bangladesi gazdaság helyzetét bemutató Fehér Könyvet. A dokumentum megállapításai szerint Banglades gazdasága még a vártnál is sokkal rosszabb állapotban van. A tanulmány egy azonnali átfogó cselekvési terv megfogalmazásának szükségességét vetette fel, és konkrét javaslatokat is megfogalmazott az infláció szabályozása, az élelmezésbiztonság és a szociális védelem biztosítása, a magánberuházások felgyorsítása, az állami finanszírozás fegyelmezése és a hazai források mobilizálásának növelése érdekében.
A 2024/25-ös gazdasági évben az ország GDP-jének több mint fele a szolgáltató szektorban (51,6%) keletkezik, de a lakosság közel fele most is a mezőgazdaságból (foglalkoztatás 44,6%, GDP 11%-a) él, melynek legfontosabb terménye a rizs. További fontos termények: juta, búza, tea, cukornád. Az ipar a GDP 37,4%-át adja, az infláció 10,3%-ra nőtt.
Az ország legnagyobb exportpiacai 2024/25-ben: az USA (18%), Németország (11,6%), az Egyesült Királyság (9,8%), Spanyolország és Franciaország. Az Európai Unió kereskedelmi tömbként az export 44%-át veszi fel. Az export 85% közötti részét 10 éve a ruházati termékek adják, a termékexport többi része kis hánydban bőr- és bőripari termékek, műanyagáruk, valamint mezőgazdasági termények és feldolgozott élelmiszerek. Banglades exportbevételei 2024/25-ben 8,58%-kal növekedtek az elmúlt évhez képest, értéke USD 48,28 milliárdot mutatott. A 2025/26-os gazdasági évben a külkereskedelem alakulását erősen befolyásolja az USA által kivetett védővámok és alkalmazási körülményeikhez kapcsolódó bizonytalanságok, amelyek export-megrendelések átütemezéséhez, illetve elmaradásához is vezettek. Banglades külkereskedelmének több mint 90 százaléka tengeri útvonalon zajlik.
Import oldalon elsősorban gépek és berendezések, energia, vegyipari alapanyagok, vas és acél, illetve textilek jelennek meg. Legnagyobb import beszállítói Kína (27,6%), India (14,4%), Malajzia (5,4%), Dél-Korea és Japán.
A külföldön dolgozó bangladesi munkások hazautalásainak összege évek óta meghatározó tényező a bangladesi gazdaság számára. A külföldön dolgozó 11-14 millió bangladesi vendégmunkás hazautalásainak összege 2025-ben meghaladta az USD 30 milliárdot.
